II. katonai felmérés térképei Google Maps-ra illesztve
I. Ferenc császár 1806-ban rendelte el a „Zweite oder Franziszeische Landesaufnahme"-t, (amásodik illetve Ferenc-féle országfelmérést), amelyet ma a II. katonai felmérésnek hívunk. 1819-től egészen 1869-ig készültek a földrajzilag pontos szemelvények, amelyek végül összefüggőenábrázolták a teljes Osztrák Birodalmat.
A papírokat a Magyar Országos Levéltár nagyfelbontásban beszkennelte és felpakolta a netre, méghozzá ügyesen összekötve a GoogleMapsszel, osztott képernyőn, itt megtekinthető! Ez azt jelenti, hogy párhuzamosan nézhetjük végig a korabeliállapotot és a mai fotókat. A Google képei természetesen sokkal részletesebbek, de a látványmég így is bizsergető, és biztos, hogy a nem-történészeket is leköti. 200 év és mennyit változott ez a világ.
Katt a képre, a térképen aló böngészéshez!
Magyarország második katonai felmérése 1806–1869 között zajlott le, eredményét annak ellenére franciskánus térképnek nevezik, hogy befejezésekor már nem I. Ferenc, hanem I. Ferenc József az uralkodó, megkülönböztetésül a későbbi ferencjózsefi katonai topográfiai térképtől. A második felmérés a jozefiniánus térkép tapasztalatai alapján, annak aktualizálásával, újra mérésével, hibáinak kiküszöbölésével történt. Ezzel párhuzamosan fektették le Magyarország második háromszögelési alapponthálózatát, összekötve a térkép részletmérési munkáit az alappontok állandósításának munkáival. Magassági mérést is végeztek, de magassági főalappontot nem állandósítottak, erre csak 1875-ben került sor.
A térkép ma az Osztrák Állami levéltárban (Österreichisches Staatsarchiv) található.
A térkép készítését I. Ferenc 1806. április 2-án kabinetparancsban rendelte el. A második katonai (franciskánus) felmérés részben a napóleoni háborúk hatására keletkezett, amikor egy olyan térképet kívántak előállítani, amin a birodalom teljes területe összefüggően látható. Ennek elősegítésére a Cassini-féle szelvényezést és vetületrendszert alkalmazták, ami szög- és távolságtartó vetület, szelvényei pedig mindig merőleges és párhuzamos határúak. A szakirodalom szerint a vetület megnevezése Cassini-Soldner, ám kisebb torzítások miatt ez sem pontos, ezért van, aki ezt a térképet is vetület nélkülinek nevezi. A vetületi rendszer alkalmazásának jellemzője, hogy a gömbi és síkbeli hosszak eltérésének korrigálását nem végezték el.
A második háromszögelési alapponthálózat létesítése egyszerre szolgálta a katonai topográfiai térkép és a kataszteri felmérések igényeit. Tartományonként más és más időpontokban készült el, kisebb kiterjedésű országrészekben hamarabb. Így például Morvaország és Szilézia felmérése 1836-1840 között, Csehországban 1842-1852 között.
A felmérést az osztrák császári hadsereg főszállásmesteri karának felmérési és topográfiai osztálya végezte el. A személyzet vezénylésben lévő tisztekből állt, akik minden háborús helyzetben elhagyták a térképezési munkájukat és osztagukhoz vonultak be. Ausztria a 19. század első felében meglehetősen sokat háborúzott, ezért a térképezés nagyon lassan haladt. A térképeken egyre többen dolgoztak, 1839-ben a főszállásmesteri karból megalakult a Militärgeographisches Institut (katonai térképezési intézet), 1840-ben ennek már nyolc osztálya volt, 127 beosztottal. Ebből alakult később a Bundesamt für Eich- und Vermessungswesen (Szövetségi Mérésügyi- és Földmérési Hivatal).